A természetben minden és mindenki a helyén van. A falkában, csapatban, családban vagy kolóniában élő állatok között egyértelmű és jól működő rendszereket tudunk felfedezni. Az alfa hím, vagy alfa nőstény teljeskörű felelősséggel tartozik a hozzá kötődő többi egyed biztonságáért és jólétéért. A közösségük által hosszú ideig tisztelt és támogatott alfa egyedek vezetői viselkedésében természetes agresszivitásuk, dominanciájuk mellett empátiás készségeik is szerepet kapnak. Emberi kultúránk mára kialakult egyensúlytalanságából nézve bölcs módon több faj is nőstényt választ vezetőnek: az afrikai szavannák matriarchátusban élő elefántcsordáit például egy-egy olyan tehén vezeti, melyet a család összes tagjához rokoni szál fűz - ott ő tölti be az alfa szerepét.
A hozzánk genetikailag közel álló főemlős bonobó közösségek élén is egy nőstényt találunk. Érdekes módon a bonobóknál - ellentétben más főemlősökkel - a hím és nőstény egyedek testfelépítésben is csupán kisebb mértékű eltérések jelentkeznek: ennek okait a főemlőskutatók a békés, befogadó, kooperációra épülő közösségi életformában vélik felfedezni. Ismét egy izgalmas vezetői működést tár elénk a természet: se az emberi evolúció első felében domináló izomzat, se a később meghatározó kognitív képességek - sokkal inkább az érzelmi intelligencia tűnik meghatározónak.
Az alábbi TED előadás bemutatja, hogy amennyire kritikai jelzővé vált emberi társadalmunkban - a félresiklott férfikép okán - az alfahím jelző, annyira fontos és megbecsült szerep ez az állatvilágban. Frans de Waal kéri is: "...ne bántsuk meg a csimpánzokat..."
forrás:
https://www.ted.com/talks/frans_de_waal_the_surprising_science_of_alpha_males#t-123146
https://medium.com/@joshuashawnmichaelhehe/bonobos-the-only-peaceful-ape-on-earth-9e7888abd218
http://www.nayartist.com/bonobo-2/